Sérülés megelőzés vagy sérülés rizikó csökkentés?

“… a legdrágább játékos a sérült játékos… “

Gyakran hangoztatott mondás a sportban, hogy a legdrágább játékos a sérült játékos, nem véletlen, hogy a sporttudományi kutatások egyik középpontjában a sérülés megelőzés témaköre áll.

Csapatsportágakban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda stb.) fontos szót ejteni az izom- és szalagsérülésekről.

Ebben a cikksorozatban ezt a két sérüléstípust, és az ezekhez kapcsolódó sérülésmegelőző programok hatékonyságát tekintjük át. 

A sérülésstatisztikák közül érdemes megemlíteni az UEFA által 2001 óta, a Bajnokok Ligájában résztvevő labdarúgó klubok adatszolgáltatása alapján készített kimutatásokat, amelyben immáron hosszabb távú trendek is megfigyelhetőek a sérüléseket illetően (UEFA, 2017).

Eszerint az összes sérülés 45,2 %-át az izomsérülések tették ki. Az izomsérülések jellemzően a térdfeszítő (quadriceps femoris), térdhajlító (hamstrings) és a combközelítő (adductor) izomcsoportokat érintették.

A sérülés mechanizmusa szempontjából pedig a futás/sprint (38,8 %) illetve a rúgás közbeni események (12,6 %) voltak a leginkább jellemzőek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a fáradásból eredő sérüléseket sem (15,8 %).

Mindez azért lesz fontos számunkra, hiszen az előző két tényező a játék dinamikájával, a fáradásos sérülések emellett a terhelésadagolással hozhatóak összefüggésbe.

Forrás: Ian Kington/Getty Images

Érdekes módon, ha megnézzük az UEFA sérülés riportját, akkor azt láthatjuk, hogy a 2001-2017 közötti időszakban alig változott az izomsérülések előfordulása (1. ábra). Ez alól a 2016/17-es szezont volt kivétel, amikor a korábbi évekhez képest jelentős csökkenést tapasztaltak.

Forrás: UEFA Elite Club Injury Study 2016/17 30. oldal 32. ábra.

  • ábra Izomsérülések előfordulása 2001-2017 között a Bajnokok Ligájában résztvevő csapatok körében. A sérülések előfordulása 1000 órára (edzés+ mérkőzésidő) van vetítve, vagyis átlagosan 2,1-3 izomsérüléssel kell számolni ennyi idő alatt. A kék oszlopok az egyik csapat eredményeit, a piros vonal pedig az adott szezonban a Bajnokok Ligájában résztvevő csapatok átlagos értékeit mutatja.

Egy nemrég megjelent irodalmi összefoglalóban a térdhajlító (hamstring) sérülések megelőzése céljából gyakran alkalmazott Nordic hamstring (2. ábra) gyakorlat prevenciós hatékonyságát vizsgálták meg (van Dyk és mtsai., 2019).

  • ábra Nording hamstring gyakorlat. A térd-csípő-vállak egy egyenes mentén helyezkednek el, a társ a boka fölött tartja a sportolót, aki a hamstring excentrikus (fékező) működésével lassítja a törzs előredőlését.

Ebben 15 edzéshatás vizsgálat eredményeit összegezték, 8459 sportolóról és 524 hamstring sérülésről van szó.

Az eredmények alapján azoknál a sportolói csoportoknál (nemre, életkorra is sportágra való tekintet nélkül), ahol rendszeresen alkalmazták ezt a gyakorlatot a prevenciós program részeként, a hamstring sérülések előfordulása 51 %-kal alacsonyabb volt a kontroll csoportokhoz képest, akik nem végeztek semmilyen prevenciós munkát.

Érdemes megemlíteni, hogy két tanulmány vizsgálta a gyakorlat hatékonyságát női sportolóknál, és egyik sem tudott szignifikáns sérülés rizikó csökkentést felmutatni.

Ennek háttere egyelőre nem tisztázott, de az egyik vizsgálatban valószínűleg az alacsony elemszám okozta a statisztikailag szignifikáns rizikócsökkenés hiányát (Espinosa és mtai., 2015).

Összefoglalva tehát:

Azt látjuk egy példán keresztül, hogy megfelelő prevenciós program alkalmazásával a hamstring sérülések előfordulása, vagyis a sérülés rizikó közel a felére csökkenthető.

Ez azonban nem azonos azzal, hogy minden hamstring sérülés megelőzhető lenne a Nordic hamstring gyakorlat alkalmazásával és ezt végezve a sportolónk biztosan nem fog megsérülni.

Mégis az ehhez hasonló szakirodalmi evidenciákat figyelembe kell vennünk és az ajánlásokat alkalmazni kell, a sportolóink sérülésrizikójának minimalizálása érdekében.

Felhasznált irodalom:

UEFA Club Injury Study Report 2016/17.

https://www.uefa.com/MultimediaFiles/Download/uefaorg/Medical/02/49/97/62/2499762_DOWNLOAD.pdf

van Dyk N, Behan FP, Whiteley R. (2019). Including the Nordic hamstring exercise in injury prevention programmes halves the rate of hamstring injuries: a systematic review and meta-analysis of 8459 athletes. Br J Sports Med. 2019 Feb 26.

Bahr, R. (2013). Preventing Hamstring strains: a current view of the literature. Aspetar Sports Medicine Journal. 494-499. oldal

Espinosa, G., Pöyhönen, T., Aramendi, J., Samaniego, J., Knörr, J., & Kyröläinen, H. (2015). Effects of an eccentric training programme on hamstring strain injuries in women football players. Biomedical Human Kinetics, 7 (1), 125-134.