Már a magas-intenzitású intervall edzés fogalmának meghatározása sem egyszerű feladat, hiszen szinte minden szakember egy kicsit másképpen vélekedik a kérdésben. Én az alábbi egyszerű definíciót szoktam alkalmazni: „ismétlődő, magas intenzitású munka a laktát küszöb feletti intenzitáson, amelyet alacsony intenzitású vagy passzív pihenőidőszakok választanak el egymástól” (Laursen, Buchheit, 2019).
1. ábra. Sebességtartomány alapú intenzitásprofilok a magas-intenzitású intervall edzés (angolul: high-intensity interval training, HIIT) kapcsán. MLSS= maximális laktát steady state, MSS=maximális sprintsebesség, ASR=anaerob sebességtartalék, vVO2max= maximális oxigénfelvételhez tartozó sebesség, SIT= sprint intervall téning, RST= ismétlődő sprintek, HIT short intervals= rövid intervallok, HIT long intervals= hosszú intervallok. Forrás: Buchheit, M., Laursen, P. (2013): 319. oldal,3. ábra.
Az 1. ábrán jól látható, hogy a HIIT nem egy jól meghatározható módszert jelent, hanem egy gyűjtőfogalom, amelybe több gyakorlattípus is tartozik jelentősen eltérő intenzitástartományokban. A HIIT alsó határát a maximális laktát steady state (MLSS), a felsőt pedig a maximális sprintsebesség (MSS) jelenti. Ezen a széles intenzitástartományon belül jól elkülöníthetőek a sprint intervall edzés (SIT), az ismétlődő sprintek (RST), a rövid- és a hosszú intervallok. Ezek a fogalmak azonban még mindig csak főbb kategóriákat jelölnek, amelyen belül számtalan módosítási/testre szabási lehetősége van az edzőnek.
Elég ha csak arra gondolunk, hogy a HIIT esetében 12 paramétert tudunk egymástól részben függetlenül módosítani, amelyeket a 2. ábra foglal össze.
2. ábra. A magas-intenzitású intervall gyakorlat hatását befolyásoló 12 paraméter. Forrás: Laursen, P., Buchheit, M. (2018): 54. oldal, 4.2 ábra alapján.
A 12 paraméter közül a munka (terhelési szakasz) intenzitása és időtartama könnyen értelmezhető, azonban meg kell említeni a munka jellegét is. Hiszen nem mindegy, hogy ugyanazt a terhelési szakaszt futással, kerékpáron esetlegesen füves vagy homokos talajon végeztetjük a sportolóval. A pihenőidő hossza mellett annak intenzitásával is tudunk játszani, jelentős különbség lesz a teljes gyakorlat akut élettani hatásában aktív vagy passzív pihenő alkalmazásakor. És akkor még csak a két végletet említettük. Az egy sorozaton (szérián belül) végrehajtott ismétlések és pihenőidők együttes hossza meghatározza a szériaszámot. Ezen felül módosítani tudjuk a szériaszámot, több széria esetén pedig a szériák közötti pihenő hosszát és intenzitását is (csak úgy, mint a szérián belüli ismétlések közötti pihenőnél). A szériákhoz kapcsolódó paraméterek pedig együttesen meghatározzák a gyakorlat összes terjedelemét is. További lehetőség a környezeti tényezők „módosítása” is. Végezhetjük például magas külső hőmérsékleten (>40 °C) a HIIT edzést, aminek hatására a gyakorlat belső/külső terhelésének aránya megnő, vagyis keringési oldalról jóval megterhelőbb lesz ugyanaz a gyakorlat, mintha 20-25 °C-os hőmérsékleten végeznénk. Végezetül nem szabad szó nélkül elmenni a táplálkozás szerepe mellett sem, hiszen a szénhidrát raktárak töltöttsége is befolyásolhatja a HIIT által kiváltott alkalmazkodást.
Nagyon érdekes kérdés, hogy ajánlott-e mindenkinek a HIIT tréning, hiszen gyakran látjuk, hogy kezdők épp úgy használják, mint az élsportolók. Bár az előző részben tisztáztuk, hogy a HIIT hatása sokféle lehet a 12 paraméter módosításával, érdemes óvatosan alkalmazni a HIIT-et, főleg kezdő vagy rekreációs sportolóknál. Egy nemrég megjelent vizsgálatban rekreációs sportolóknál hasonlították össze a magas intenzitású, az alacsony intenzitású nagy terjedelmű és az alacsony intenzitású, de nagy frekvenciájú edzések hatását az állóképességi mutatókra (Düking és mtsai., 2020). A magas intenzitású intervall >4 mMol/l laktát feletti intenzitáson, 4×4 perces munkát jelentett 3 perces félaktív pihenővel. A nagy terjedelmű, de alacsony intenzitású munka során a szokásos edzésmunkájuk 110-130 %-ának megfelelő terjedelemben dolgoztak 2 mMol/l-es laktátszinthez tartozó intenzitás alatt. A nagy frekvenciájú edzések során az intenzitás megegyezett az előzővel, viszont itt az edzések gyakorisága volt a vizsgált személyek által megszokott edzésszám 110-130 %-a. A vizsgálatba bevont 13 személy mind a három edzésprogramot végezte 3 héten keresztül véletlenszerű sorrendben, ezek között pedig kéthetes pihenőt tartottak. Érdekes módon az edzésre nagyon pozitívan reagálók aránya az alacsony intenzitású munka esetén jóval magasabb volt, mint a HIIT során (38,5 vs 7,7 %). Ráadásul a HIIT edzésre közel kétszer annyi sportoló szervezete reagált negatívan, mint az alacsony intenzitású edzésmunkára (15,4 vs 7,6 %). Azt is fontos megjegyezni, hogy az egyes edzésprogramok hatékonysága igen nagy egyéni különbségeket mutatott. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy kezdőknél egyáltalán nem biztos, hogy a megfelelő alapállóképesség és edzéséletkor hiányában a HIIT edzéssel kell kezdeni a programot…
Ha érdekel a HIIT edzés, és szeretnéd megtudni az 5 leggyakoribb tévhitet ezzel kapcsolatban, valamint elkerülni az ezzel kapcsolatos hibákat, akkor jelentkezz az október 16-i online előadásunkra az alábbi linken, ahol minden további részletet megtalálsz:
Forrás:
Laursen, P., Buchheit, M. (2019 ed.): Science and application of High-intensity interval training. Human Kinetics.
Buchheit M, Laursen PB. High-intensity interval training, solutions to the programming puzzle: Part I: cardiopulmonary emphasis. Sports Med. 2013 May;43(5):313-38. doi: 10.1007/s40279-013-0029-x. PMID: 23539308.
Düking P, Holmberg HC, Kunz P, Leppich R, Sperlich B. Intra-individual physiological response of recreational runners to different training mesocycles: a randomized cross-over study. Eur J Appl Physiol. 2020 Sep 12. doi: 10.1007/s00421-020-04477-4. Epub ahead of print. PMID: 32918588.